„Mármint arra az öt emberre gondol, akikkel az elmúlt hónapot végigdolgoztuk?” – kérdez vissza Kovács István vezetőedző arra az újságírói kérdésre, hogy „beleszokott-e már a tréningezésbe a csapat?” „Van négy mezőnyjátékosunk és egy kapusunk. Az olimpiai aranyérmes válogatottak még jól megérdemelt pihenőjüket töltik, ugyanúgy, ahogy Szívós Márton is. Utóbbi ugyan nem vett részt az athéni játékokon, de a felkészülést végigdolgozta Kemény Dénes együttesével, ő hétfőtől vesz részt a Domino edzésein. Tóth Marci a junior Európa-bajnokságon szerepel, rá sem számíthatunk még. Az itt maradottakkal az alapozáson vagyunk túl, csapatszerkezeti dolgokat mondjuk nehéz is lenne gyakorolni. Naponta két edzést tartunk, készülünk a Magyar Kupára.”

Nem lesz egyszerű azonban elhódítani a kupát, habár az első hely megszerzése egyelőre még szinte csak álomnak tűnik. „Nem lehet szakmai elvárásunk a Magyar Kupával kapcsolatban” – hangsúlyozza Kovács István. „Most körülbelül annyit határozhatunk meg, hogy szeretnénk a 16-ba vagy a 8-ba jutni. Hiányzik nyolc nem akármilyen játékosunk, őket főleg serdülők fogják helyettesíteni a meccseken. Persze nagyon sok múlik majd a sorsoláson. Ha más előnyünk nem lesz, csupán annyi, hogy a fiatal játékosok lehetőséget kapnak a rutinszerzésre, már az is jó. Az utánpótlásunk feljövőben van, de ettől függetlenül is biztos vagyok benne, hogy a fiúk mindent meg fognak majd tenni a mérkőzéseken.”

Hogy minden összecsapáson érdemes küzdeni és hajtani, arra a nagyválogatott olimpiai aranyérme a bizonyíték. A lehetőségeket látva azonban a Domino kupagyőzelme legalább akkora meglepetés lenne, mint amennyire a magyar válogatott ötkarikás elsősége nem volt az. Kovács István már az athéni játékok előtt is többször elmondta, szerinte a magyar és a szerb nemzeti csapat között dől majd el a bajnoki cím sorsa. „Minden úgy történt, ahogy vártam. A világ két legjobb együttese játszotta a döntőt. A különbség azonban az volt, hogy a mi gárdánkban 13 egyforma képességű klasszis játszik, ráadásul rutinosak is voltak, hiszen nyertek már egy olimpiát.”

Most már kettőt is, ami valószínűleg az egész idénybeli szereplést meghatározza. És nemcsak a kerettagok, hanem az összes Dominós szezonját. „Persze ebből nem lehet megélni, hiszen kit érdekel akkor, ha kikapunk, hogy hány olimpiai bajnok van a csapatban. Büszkék vagyunk a fiúkra, amíg nem mentem ki Athénba, addig voltak közös meccsnézések is, hogy utána a fiúk együtt drukkoltak-e vagy nem, azt már nem tudom, csak abban vagyok biztos, hogy mindenki ugyanolyan boldog volt, mikor véget ért a finálé. De az élet megy tovább, a profi sportban pedig mindig a napi bizonyításról szól.”

És hogy ez minél jobb legyen, ahhoz megfelelő felkészülés kell, amit a Domino október 11. és 17. között Németországban folytat majd. „A Spandau vendégeként veszünk majd részt a berlini tornán. A Spandau Németországban olyan, mint a Domino itt nálunk: a válogatottak nagy része ebben a csapatban játszik. Minden bizonnyal hasznosak lesznek majd ezek az edzőmeccsek és felkészülten várhatjuk az október 23-án induló bajnokságot.” Ami most sem lesz rövid, kiváltképp a válogatottaknak nem. Májusban még tartanak a hazai csatározások, júliusban pedig a változatosság kedvéért a világbajnoki címét próbálja megvédeni a magyar csapat. Ennek tudatában végképp kijelenthető: a válogatottak megérdemlik ezt a pihenőt.